Végre egy poszt Tigiről

For ENGLISH please scroll down. Text is below the video.

Most múlt 16 hónapos. Azt hiszem bőven itt az ideje megírni róla az első posztot.  Végülis jobb később…

Szóval Tig. Vagy Tigi, esetleg Tigrincs. Egyeseknek Tibi vagy egyenesen Tibor. Vagy C Tibor (C Ronaldo után szabadon), utalva az örömtől C betűbe hajló testére. Ilyenkor a legviccesebb azt hiszem. Annyira örül hogy a fenekét előretolja a fejéig és így közlekedik , lapjával.

TIgi alapvetően egy nagyon kedves jelenség. Alapvetően kedves, néha pedig nagyon idegesítő, mert képtelen kontrollálni az afelett érzett örömét hogy egy szeretett ismerőst viszontlát, ilyenkor vinnyogva ugatva örül , szájába kap valamit – bármit – és azzal együtt ugrál az ember feje tetején. Hát igen, az önmérsékletet még fejlesztenie kell, na. De így szeretem, a féktelen örömével és a figyelmesen féktelen energiájával amivel a pályán közlekedik.

Bámulatos kutya. Mondanám hogy perfekt, szoktam is, de nyilván nem az, hiszen, melyik kutya tökéletes??  Tigi sem tökéletes , de majdnem. Egyébként nem szeretem azt mondani egy kutyára hogy perfekt. Nagyon trendi mostanság áradozni, de én úgy gondolom a maga módján minden kutya tökéletes, és egyúttal minden kutya ad feladatot , kihívást. E tekintetben Tigi sem kivétel, de amennyire egy 16 hónapos kutya tökéletes lehet, hát ő az.  Egy rajongó, szeretetteljes és figyelmes kis eb aki gyakorlatilag az életembe lépésének napján úgy döntött hogy az árnyékom lesz most már örökre. Nem tagadom, nekem ez tetszik. Van egy állandó rajongóm. Ki utasítaná vissza az ilyet. Szóval jön, követ, csügg a tekintetemen, bámikor , bárhol hajlandó bármire amit velem tehet, no és teszi is ezer százalékos erőbedobással.

Szóval a majdnem perfekt kutyácska a mindennapokban cuki, amikor játékól vagy munkáról van szó akkor meg elképesztően dinamikus, ügyes, jó felfogású. Nem nagyon voltak problémák vele soha, egy-két esetben kellett kicsit határozottabban helyretenni benne a dolgokat. MOst 16 hónapos, hirtelen ránk szakadt az agility pálya (ezt érzem most), mert összeállt a 12-es szlalom, végre rávettem magam hogy elkezdjünk palánkozni (16 hónaposan csak itt volt az ideje már), a hinta is teljes magasságon megy, haladgat a handling gyakorlás is, szóval így opsz, elég sokminden összegyűlt ráadásul elég jó tempót nyom már kombinációkban is meg a pallón amit még nem mindíg tud jól kezelni. Mármint a sebességet. Ebből aztán van néha frusztráció az én oldalamon de dolgozunk rajta hogy túllendüljünk ezen az időszakon. (Itt is köszönet Zsu, Csabi,  Tomi a segítségekért).

Nem siettetem a dolgokat. Volt már olyan hogy egy nehézségen szimplán azzal túllendültünk hogy félretettem a feladatot, a kutyácska pedig egyszerűen belenőtt idővel és amikor újra elővettük már semmi gondja nem volt. Vagy pont ellenkezőleg, sokszor van az hogy gyakorlatilag már ő ajánlja föl egy feladat következő lépését. Ez mindíg vicces, és persze a legbiztosabb jele annak hogy idő van haladni. Igyekszem nagyon figyelni rá, és bár megvan a fejemben hogy miket kell neki megtanítani fontosnak tartom azt hogy az ütemet ő határozza meg ne én akarjak erőltetni dolgokat amikhez esetleg még fiatal. Merthogy fiatal és ezt  hajlamos vagyok elfelejteni. Nagyon megy, nagyon lelkes, nagyon jó agya van, de akkor is bébi még, így kell felépíteni az edzéseket és meghatározni az elvárásokat. Nehéz ám 🙂

Jó amúgy meg a szerelmem. Mármint a harmadik, Lara és Jet mellett. OK, Dani is ott van az első helyeken, szóval akkor negyedik szerelmem. 😛 Fantasztikus kutya. Igazi atléta minden ízében:) Mennyire szerencsés vagyok hogy ennyi szerelmem van.

És akkor jöjjön egy kis vidi az első palánkkal, az első teljes szlalommal, az első normál méretű hintával, meg a többi fincsiséggel 🙂 Büszke vagyok rá nagyon. ❤

<<<< ENGLISH >>>>

Time for a Tig post. She is 16 months old now and till now I did not have a chance to write about her.

Soooo Tig. Or Tigi if you want. I often call her Tigrincs which is a funny version of saying Tiger in Hungarian. We call her on many other silly ways depending how crazy she behaves and what kind of mood we are in. When greeting someone she adores she makes a curve of her body like letter ’C’ that ’s why we call her simply C quite often – these kind of crazy things, but it suites her so well believe me.

Tig is a pretty funny phenomenon. She is always cheerful and has very optimistic personality. Basically nice, but occasionally very annoying little monkey she is as she is incapable of controlling herself when she welcomes a beloved person she haven’t seen for a while.  Then she grabs something in her mouth , she barks and whines – all this at the same time – and jumps up to our head. True, it is not much a preferred habit and she must improve in self-control. But I love her with all her stormy attitude and her attentively stormy energy with what she runs on the course.

She is just awesome. I would say perfect, I do that very often but obviously she is not perfect. Show me a dog who is perfect. Or, we can say she is just as perfect as a 16 months old dog can be. Saying that a dog is fantastic and perfect and etc.. is very trendy nowadays. I don’t like this. Each dog is perfect on their own way, and each dog gives challenges and things to think about , problems to solve. Tig has fantastic qualities that makes her and ideal dog to live and work and for me she is really close to perfection though I can say a couple of things that could be better, or with other words, things that we have to practice more than the other exercises. But all in all she amazes me big time. All her physical abilities, the way she simply exists is just eye-catching and the way she relates to me is very nice. I have the feeling from the very first moment that she decided to live all her life as my little shadow. She is the kind of dog who is always around, ready to do whatever comes , and when it comes she gives 300%. She is crazy for work still, have the ability to stay cool and use her brain.

So she is cute in the everyday life, and a rocket on the agility field. I really could not imagine better combination. We just got to the point when started training many different obstacles and this shocked me  a little bit. First of all I realized how fast time flew away second that I must give a better than ever structure to our training in order to make the most out if the training time. She is a fun to work with, she learns fast, she IS fast but still a baby – I must keep reminding myself about adjusting my expectations and the level of training to the fact that she is a baby. It is kind of a challenge though.

So here we go a video about her and the first full weaves and full height see-saw, few shot about the start of the A-Frame training. I included some handling and RC training pics. Have fun watching it.

Advertisements